Koleszterinből kiinduló szteroid szintézis egyik köztes hormonterméke, mely maga is tovább alakul mellékvesekéreg illetve nemi hormonokká. Döntően a mellékvese termeli, kismértékben a nemi mirigyek (petefészek).

Az agyalapi mirigy (hypofízis) elülső lebenye által termelt hormon. Serkentő hatással van a mellékvesekéreg működésére, többek között a kortizol termelését fokozza.

A leghatékonyabb ösztrogén női nemi hormon, mely döntően a petefészekben termelődik. Főleg a menstruációs ciklus első felében van szerepe. Befolyásolja még a nemi érés során a nőiesség kialakulását (külső nemi szervek, emlők) és a csontanyagcserét is.

Normálisan csak a magzatban termelődő, és az anya vérében kimutatható fehérje, melynek emelkedése nem terhesekben kóros.

Főként a májban, de a szív- és a vázizomzatban is előforduló sejplazmában található enzim, ami májbetegségek diagnózisához és követéséhez használható.

Kizárólag a májban termelődő, és a vesével kiválasztódó fehérje, mennyiségének változása lehetőséget nyújt a máj- és veseműködés vizsgálatára.

A mellékvesekéregben termelődő, a só- és vízháztartás szabályozásért felelős szteroid szerkezetű hormon, mely a vérvolumen és a vérnyomás fontos szabályozója.

A hasnyálmirigyben és a nyálmirigyekben termelődő, a szénhidrátok lebontásáért felelős enzim.

A hasnyálmirigyben és a nyálmirigyekben termelődő, a szénhidrátok lebontásáért felelős enzim.

Az ammóniát a szervezet sejtjei, illetve a bélbaktériumok termelik a fehérjék lebontása által. A májban tovább alakul (karbamiddá és glutaminná), melyek kiválasztódnak a vese által a vizeletbe.

Igen kiterjedten előforduló enzim a szervezetben, mely speciális molekulákat víz jelenlétében lebont, normális körülmények között a csontszövet, a máj, a bél, a vese és a méhlepény termeli nagyobb arányban.

Koleszterinből képződő, a férfias és nőies nemi jelleg kialakulásáért felelős hormon, amelyet a here, a mellékvesekéreg és a petefészek termel.

Valamely sejtmag-alkotórész (DNS, RNS) ellen termelődő auto-antitest (a szervezet által saját alkotórésze ellen termelt ellenanyag), melyek szintje elsősorban autoimmun betegségekben (a szervezet saját maga ellen indított reakciója) emelkedik meg.

A sejtmag kétszálú DNS-e ellen termelődő auto-antitest (a szervezet által saját alkotórésze ellen termelt ellenanyag). Megjelenése autoimmun betegségekre (a szervezet saját maga ellen indított reakciója) jellemző.

Mivel vírusfertőzés esetén a szervezet a vírus ellen ellenanyag termeléssel védekezik, az egyes vírusok ellen termelt antitestek szintjéből az adott fertőzésre lehet következtetni. Az anti-HCV emelkedése hepatitis-C vírusfertőzésre utal.

Az immunrendszer által termelt ellenanyag, mely a pajzsmirigy egyik fehérjéje, a thyreoidea peroxidáz ellen termelődik. Ennek következtében a pajzsmirigy szövet pusztul.

Egyes szervek sejtplazmájában előforduló enzim, mely meghatározott molekulákat más molekulákká alakít át.

Streptococcus A baktérium ellen kialakuló ellenanyag, mely jellemzően magas értéket mutat reumás lázban és bizonyos típusó vesegyulladásban.

Állati eredetű táplálékból származó, a vékonybélben felszívódó molekula, mely az ember szervezetében nem termelődik. Felszívódásában szerepe van a gyomorban termelődő faktornak is. A DNS szintézis fontos enzime, szerepe van az aminosav anyagcserében és a normális idegi működésben és vérképzésben is.

Speciális, bázikus festődésű fehérvérsejt, amely az összfehérvérsejtszám kb 1%-át adja, fontos szerepet játszik különböző allergiás betegségek kórtanában.

A csontban lévő kötőszövet a csont lebomlása során töredékek formájában a vérbe és vizeletbe kerül. Ezen töredékek egyik képviselője a beta-cross laps. Szintjének mérése a csont lebontás egyik mutatója.

A B2M egy sejtfelszíni fehérje, mely részt vesz a HLA molekulák (a sejt immuntulajdonságaiért felelős molekulák) felépítésében.

A májban képződő, hemoglobin lebontásából származó, vízben jól oldódó, epével kiválasztódó bilirubin.

A hemoglobin lebontása során keletkező, vízben rosszul oldódó, a vérben albuminhoz kötődve keringő bilirubin, mely a májban átalakul.

A hemoglobin lebontási terméke, mely a májban még nem átalakult és átalakult bilirubin összmennyisége.

Magzati korban természetesen meglévő fehérje típus, mely normálértéket meghaladó előfordulása felnőttkorban kóros, és sokszor daganatos betegségek esetén emelkedik a szintje.

Az emlősejtek normál terméke (tejzsírban előforduló molekula), melynek szintje daganatokban, vagy jóindulatú emlőbetegségekben, illetve májzsugorban megemelkedhet.

Gyomor-bélrendszer nyálkahártya sejtjeiben is előfordul, emelkedett értéke betegségre utal.

Normálisan előfordul a gyomor, petefészek és tüdő hám eredetű sejtjeiben, emelkedett értéke betegségre utal.

Magzati korban természetesen meglévő fehérje típus, mely normálértéket meghaladó előfordulása felnőttkorban kóros, és sokszor daganatos betegségek esetén emelkedik a szintje.

A cink a szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem, enzimek fontos alkotórésze.
Részt vesz a sebgyógyulás folyamatában, a prosztata megfelelő működésében, a növekedésben és a bőr egészségének megóvásában.

A vesén kiválasztódó molekula, melynek mennyisége csak a testtömegtől függ. Mivel csak a vese glomerulusokon (vesében lévő érgomolyag, melyen keresztül a szűrlet képződik) választódik ki, a vesecsatornácskákon nem, így a vese filtrációs működéséről ad információt.

Elsősorban a szívizomban található kreatin kináz (CK-MB) altípus mennyiségének az arányát mutatja meg a szervezetben található összes kreatin kináz (CK) enzimhez képest.

A C peptid az inzulin előanyagának inzulinná való átalakulása közben hasadási termékként keletkezik. Mivel azonos mennyiségben és azonos időben kerül az inzulinnal a vérbe, ezért felvilágosítást tud adni a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek a működéséről.

A vérplazmában a réz 98%-a cöruloplazminhoz kötődik. Ez a májsejtekben szintetizálódó fehérje, azon kívül, hogy szállítja a rezet, fontos szerepet játszik a vas oxidálásában, a szabad oxigénmetabolitok megkötésében (antioxidáns hatás), gyulladásos folyamatok csökkentésben.

A máj által termelt fehérje, melynek szintje elsősorban gyulladás esetén emelkedik.

A hormontermelő idegsejtek normál terméke, melynek szintje az ilyen sejtekből kiinduló daganatokban megemelkedik.

Az alkalikus foszfatáz (igen kiterjedten előforduló enzim a szervezetben (mely speciális molekulákat víz jelenlétében lebont). A csontokban előforduló izoenzime (mely ugyanazt a reakciót katalizálja, de más szerkezetű) csontbetegségekben megemelkedik.

A véralvadásban szerepet játszó fibrinogén molekula lebomlásakor keletkező fehérje, mely nem specifikus módon jelzi, hogy a szervezetben vérrög képződött.

Zsírban oldódó vitamin, felvehetjük táplálékkal is, de bőrünk is képes előállítani napfény hatására. Hatásának lényege, hogy növeli a bélből a kalcium és foszfát felszívást, ezáltal nélkülözhetetlen az egészséges csontfejlődéshez, és -működéshez. Ezen kívül egyes immunfolyamatokat is befolyásol.

A mellékvesekéregben termelődő nemi hormon. Nőkben a másodlagos nemi szőrzet kialakításában játszanak szerepet. Mellékvese és nemi mirigyek betegségeinek elkülönítésére szolgál.

Az eosinophil granulocyta (speciális festődésű fehérvérsejt) az összfehérvérsejtek 7%-át teszik ki, a paraziták elleni védekezésben, allergiás megbetegedések okozta gyulladásos reakcióban vesznek részt.

A csontvelőben termelődő, a szervezet immunrendszerének aktív alkotói, funkciójuk az idegen anyagok felkutatása, elpusztítása.